Piték

Már nagyon régóta szerettem volna miniatűr pitéket csinálni, de valahogy mindig meghátráltam, nem tudom, hogy mi okból. Most végre rávettem magam, és egy kicsit függő lettem. Már találtam egy csomó gyönyörű tésztamintát a neten, amit biztosan ki fogok próbálni a közel jövőben. A képeken az első két próbálkozás látható, egy almás és egy meggyes változat. A tányérok a szokásos méretűek, 28 mm átmérővel.

És most következzék a hónap tévedése (remélem nem egy rettenetes sorozat első része):

Szerettem volna egy kis parasztreggelis jelenetet összehozni, amelyben az egyik főszereplő egy kézzel festett korsó. A terveimben egy kék mintás fehér darab szerepelt. Egy órányi festés után következett a lakkozás, amihez mindig akril lakk spray-t használok. Rengeteg ilyen lakk sorakozik a polcomon különböző színekben, és soha nem teszem vissza a kupakokat, mert egy kínszenvedés lepattintani (alapvetően egy türelmetlen és lusta ember vagyok). Így az egyetlen mód, hogy ellenőrizzem a színt, a flakon alján lévő felirat, amit természetesen mindig megnézek. Mondom mindig, kivéve a tegnapi napot. Nem ragozom, egyetlen szimpla fújással sikerült gyönyörű fényes barnával eltüntetnem az előző egy óra munkáját. Nos, egy sikítás és néhány szándékosan nem idézett szó után úgy döntöttem, hogy barna korsót készítek fehér mintával.

Tanulság: használat előtt mindig ellenőrizd a szórófesték színét!