A fürjek mellé szerettem volna egy nagyon finom megjelenésű húsvillát. Ehhez bükk és acélrudat használtam. Elkalapáltam az acélrúd végét, és a lapos részből rengeteg csiszolással sikerült kialakítanom a villát. Az utolsó lépés következett, lecsippenteni a kész villát az acélrúdról. És igen, lecsippentés közben a villa kirepült a kezemből, valahová... Azért írom, hogy valahová, mert igazából nem tudom hová, és nem is próbáltam meg kitalálni. Tapasztalatból tudom, hogy ilyen apró holmi után kutatni a munka közben körülöttem lévő káoszban (kevésbé kifinomultak nevezhetik kupinak) teljesen felesleges. De én türelmes és nyugodt vagyok, szóval szemrebbenés nélkül nyúltam a kalapácshoz, és kezdtem az egészet elölről. Az "egyenletem" a húsvillához alant látható.
Bözse, annyiszor írtam már le, hogy fantasztikus vagy! Valami új szótárt próbálok meg létrehozni, amolyan "Bözseszótárt", amiben majd csak betűk jelölik a jelzőket, mert elcsépeltnek érzem a leírt szavakat :) Köszi a remek ötletet, de szerintem rajtad kívül kevés olyan elvetemült ember van, aki nekiáll a húsvilla ilyetén elkészítésének :) (én inkább harisnya+porszívó és addig takarítok amíg meg nem találom!
VálaszTörléspuszi: Andi
Bozse ahogy Anda mondja valoban uj szavakat kellene kitalalni :)
VálaszTörlésAnnyira elethu ez a ket furjecske hogy csurog az ember nyala a kep lattan.Fogalmam sincs hogy mikeppen keszited ezeket a csodakat de az biztos hogy nagyon ertesz hozza.
Arulod a munkaidat vagy mi tortenik egy-egy ilyen csodaval kesobb?
Köszönöm szépen, de igazán nem kell, hogy fárasszátok magatokat! Megelégszem a jelenleg használatos szavakkal is. (Bocsi!)
VálaszTörlés