Végül is a tetőcserepeket levágni és felrakni a lécekre nem volt olyan nagy meló, mint ahogy képzeltem, inkább csak monoton. Viszont kifesteni, na az nem semmi! Még most sem vagyok elégedett vele, pedig már rámenrtem egy pár réteggel. Még mindig túl élénk, híg fehérrel le fogom még legalább egyszer kenni, aztán majd meglátjuk.
A sufnival is haladtam, tulajdonképpen készen is van. Az ablakos fal nyitható, mivel csak így tudom megoldani a későbbi rendezkedést odabenn. Az ajtón keresztüli manőverezéshez túl nagy a kezem.
Áhhhh!!!! Godzilla!!! Kata lányom...
Az épülettel lényegében végeztem. Most jön a sokkal érdekesebb és élvezetesebb, ugyanakkor nehezebb rész: az apróságok. Faragott bútorokat, népi cserepeket, régi szerszámokat és eszközöket tervezek...
Jaaj! Annyira tetszik!
VálaszTörlésNagyon jó lett. Mint az igazi. Szegény lányod. Még hogy Godzilla! :o) Inkább Gulliverné.
Cserép festéshez javaslom hogy legközelebb darabolás előtt fesd le a faanyagot, foltosra, átmenetesre, és aztán darabolás után, összekeverve kell felragasztani. Nagyon jó, valósághű hatás érhető el, és utána még lehet finomítani. Izlandi mohával nagyon jól lehet imitálni a mohos tetőt.
Köszi a tippet! Bárcsak előbb kaptam volna az infót! Most már mindegy! A legtöbb fotón úgysem fog látszani!
VálaszTörlésImádom, annyira jó az egész, ahogy van, már csak egy macska(!), egy kapirgáló tyúk, lelógatott mákgubó, fejteni való bab egy kosárban, meg ilyenek kellenek. Meg egy anyóka:)
VálaszTörlésA lányod meg cuki:)
És hol lehet izlandi mohát kapni?
Hobbiboltban általában lehet. Nem is drága dolog!
VálaszTörlés