Valami más

Tudom, most éppen sütő- és dísztökökről kellene posztolnom, ahogy ígértem. Nos, a tökökkel még van egy kis dolgom... 

Helyettük némi sós ropogtatnivalóval jelentkezem, amit már nagyon régóta tervezek. Rengeteget törtem a fejem azon, hogyan készíthetném el a kínálótálat, hogy az kellően kecses legyen. Végül papírból ragasztottam össze egy vázat, amelyre nagyon vékonyra nyújtott fehér gyurmaréteget feszítettem. A kifeszítés elég nagy figyelmet igényelt, hiszen szép felületet csak úgy lehet elérni, ha egyetlen lappal fedem le az egész vázat, fokozatosan nyújtva a rekeszek sarkai felé. (Ehhez a művelethez egy fültisztító pálcikát használtam.) Hiába dolgoztam nagyon óvatosan és lassan, még így is elszakadt egyszer a gyurma, alig tudtam kijavítani. Sütés után akryllakkal fújtam be, ami így elég élethű porcelánhatást adott a felületnek. 

Hogy hogyan készültek az apró kekszek? Lassan, egyenként...

Őszköszöntő

Itt van az ősz a maga csodálatosan élénk színeivel és még csodálatosabb gyümölcseivel. Az csak természetes, hogy a minijeimben is megörökítettem ezt az őszi, kissé melankolikus hangulatot. A csipkebogyóval egy kicsit megküzdöttem, de örülök, hogy nem adtam fel.

 

Egy nagy rakás már kisütött tök is vigyorog az asztalomon némi utómunkálatra várva. Hamarosan jelentkezem velük. Addig is kellemes hétvégét mindenkinek!

Fehér Harmónia

Távol voltam a blogomtól pár napig (vagy hétig?), de most egy ajándékkal térek vissza. Végre elkészült a fehér jelenetem, és pontosan olyan, ahogy eredetileg elképzeltem. Talán ezért is tartott ilyen sokáig, mert nem voltam hajlandó semmiben eltérni a fejemben lévő képtől. Nehezen döntöttem el azt is, hogy végül milyen virág kerüljön a kancsóba. Gondoltam először  margarétára, majd pünkösdi rózsára, de végül fehér liliomokat készítettem, és egyáltalán nem bántam meg. még az egyik lányomat is belevarázsoltam a virágokba, a porzósálak ugyanis hajból készültek. Ez volt a legmegfelelőbb vékonyságú. A bakancsokkal is elég sokat bajlódtam, pontosabban a tervezéssel, mire kitaláltam, hogy miből készüljön. Végül a gyurmát választottam.  

Különleges anyagok 1. - Átlátszó matrica

Most éppen egy speciális anyagot használok, aminek igazából nem is tudom a magyar nevét, ezért hívom átlátszó matricának. Az angol megnevezés Waterslide Clear Decal Paper. A Waterslide arra utal, hogy vízfürdőbe téve lehet a matricát leválasztani a hátlapról. A Clear utal arra, hogy a mintán kívüli részek teljesen átlátszóak, vagyis ott az alapfelület fog látszani, amire a matricát ragasztjuk. Egyébként a boltban kapható műtetoválások is ilyen matricák. Valószínűleg nálunk is lehet kapni ilyet. Valahol... Valamennyiért... Mivel nem tudom a magyar nevét, nehéz lenne rákeresni a neten, szóval inkább külföldről rendeltem. Első alkalommal csak öt A4 méretű ívet vettem, hogy kipróbáljam, és tökéletesen elégedett vagyok a termékkel. Vásárláskor ügyelni kell arra, hogy a megfelelő nyomtatóhoz valót válasszuk, ami otthoni szerkezet esetén többnyire tintasugarasat jelent. (Kevesen engedhetik meg maguknak a színes lézernyomtatót.) 

Nyomtatás előtt érdemes a teljes lapot kitöltő mintahalmazt összeszerkesztenünk, hogy a lehető legjobban kihasználjuk a papírt. Mivel miniatűrökről van szó, a legkisebb sarokba is beszerkeszthetünk valami apró virágmintát, vagy egy keretes feliratot, ami később jól mutathat mondjuk egy sótartón. Az én egyik ívem így néz ki már némi használat után:

Nyomtatás után a lapot fixálni kell. Erre én akrillakkot (Motip) használok spray formátumban. Ezt nagyobb bevásárlóközpontokban és barkácsboltokban lehet beszerezni. Három-négy rétegben szoktam lefújni a lapot 30 perces időközönként, majd hagyom egy éjszakát teljesen megszáradni. Ez a művelet tintasugaras nyomtatás esetén nem szükséges, de mindig tartsuk be a papírhoz adott használati utasítást!

Használatkor kivágom az éppen szükséges mintát és 30 másodpercig vízbe teszem. Utána könnyen leválik a matrica a hátlapról, és finom mozdulatokkal rácsúsztatható a kívánt felületre. Némi utóigazításra is van mód pár másodpercig, mert viszonylag gyorsan szárad és feszül. Simítsuk ki a fölösleges vizet vagy levegőbuborékokat akár az ujjunkkal vagy egy fültisztító pálcikával. Száradás után esetleg még egyszer lefújhatjuk a kész tárgyat  lakkal, de ez már nem kötelező. És kész!

Talán kissé körülményesnek tűnik, de a végeredmény miatt mindenképpen megéri. Egyébként pedig a matricaív elkészítése tart csak hosszú ideig, a használata már csak pár perc.

Én most épen fatálcákat és tányérokat díszítettem így, de a felhasználási lehetőségek végtelenek.

Kosár

Ha valaki nyomon követi a blogomat már egy jó ideje, akkor tudja, hogy a kosárkészítés az én mumusom. Bizony rengeteg anyaggal kísérleteztem, mire megtaláltam azt a vékony virágkötészeti drótot, amit most használok. Aztán most szembesültem egy újabb problémával a kosarak kapcsán. Szerettem volna kibélelni a kosaramat valamilyen fehér szövettel, hogy jobban passzoljon a "Fehér harmónia" jelenetembe. Előszedtem az összes fehér anyagomat, de rá kellett jönnöm, hogy mindegyiknek túl durva a szövése ahhoz, hogy 1:12 méretarányban jól mutasson. Végül félreraktam a szöveteket és vágtam egy darab papírzsebkendőt. És működött! 

Próbababa befejezve!

Igen, fehér lett. persze nem az a vakító hófehér, hanem inkább az az érett elefántcsont szín kopott részekkel imitt-amott. A talpat és a nyakkorongot viszont meghagytam fának, csak tölgyfapáccal festettem be. Már csak életre kell kelteni néhány aprósággal, de azt csak a legvégén mutatom meg!  

Próbababa

Ma csak egy kis fafaragásra volt időm. Ez a próbababa szintén a "Fehér Harmónia" része lesz. A képeken nyomon követhetitek a születés pillanatait. természetesen ez is fehér lesz, vagy kicsit túlzásba viszem a fehéret?