2013. július 18., csütörtök
Lazacok
Már csináltam korábban is halat, de csak pontyot. Most néhány lazaccal próbálkoztam, és egy kicsit érdekesebbé tettem a jelenetet némi halbelsőséggel, amint kibuggyan az egyik kis pajtásból. Ha éppen felfordul a gyomrotok és szinte érzitek a hal és a belek szagát, akkor valamit jól csináltam. Remélem, hogy nem éppen reggeli, ebéd vagy vacsora előtt vagytok. Ha mégis, hát bocsi!
2013. május 30., csütörtök
Az én óriási dobókockáim
Azt hiszem kezdem súrolni az őrültség határait. Mikor először jutott eszembe a mogyoró miniatürizálása, még gyorsan el is vetettem a dolgot, mondván, azért mindennek van határa. De persze nem bírtam magammal, ki kellett próbálnom. Szóval itt vannak a mogyorók és az én "hatalmas" dobókockáim.
És ha már nasi, akkor a mogyoró mellé kiválóan illik némi sós apróság.
2013. május 23., csütörtök
ZÖLDségek
Valamelyik nap csodálattal néztem, milyen sokféle gyönyörű zöld színben pompázik a kertem, ez inspirált arra, hogy készítsek pár igazán zöld zöldséget. Tökéletesen egészséges holmik, habár a pici borsószemek legyártása nem igazán tett jót az elmeállapotomnak. Esküszöm, hogy tegnap apró zöld golyókkal álmodtam.
2013. május 16., csütörtök
Bolognai spagetti
Van valaki odakint a nagy világban, aki nem imádja a spagettit csodálatos szósszal? Ha igen, akkor biztosan nem az én családomból való. Valahányszor megkérdezem a lányokat, mi legyen ebédre vagy vacsorára, a válasz egyértelműen spagetti. (Vagy pizza, a másik nagy kedvenc.) Nos, itt az én változatom, jelenet formájában. Megpróbáljátok kitalálni, melyik volt a legnehezebb rész? Naná, hogy a szósz! Próbáltam akril festéket, üvegfestéket, still watert (művíz), darált, kisütött gyurmát, krétaport, meg minden egyebet, ami csak a kezembe került, de sehogy sem sikerült elérni a tökéletes keveréket. Amit a tésztán láthattok, a legjobb, amire képes voltam, és már nem is emlékszem, hogy végül miket és mennyit kutyultam össze hozzá.
Mindenesetre jó étvágyat!
2013. május 7., kedd
Ünneplés
Ma megkaptam az emailt az IGMA-tól, amelyet már olyan nagyon vártam. És IGEN!!! A zsűri úgy döntött, hogy a munkáim megfelelnek az összes kritériumnak, így elnyertem az Artisan címet a Food (Étel) kategóriában. Köszönöm mindenkinek, aki támogatott a jókívánságaival az elmúlt hónapban.
Ahogy ígértem, most bemutatom azokat a munkákat, amelyeket elküldtem zsűrizésre. Most egy kicsit hátradőlök és magamban ismételgetem az új címemet.
(Elfelejtettem mondani, visítottam is, ahogy azt kell, amikor elolvastam az emailt.)
2013. április 16., kedd
Az Afrika-kutató íróasztala
Egy újabb jelenet rengeteg új tapasztalattal. Ez a miniatűr gyakorlatilag egy hetet vett igénybe. Nem is csodálkozom, hiszen minden egyes részletét hosszas kutatás és tervezés előzte meg. Például fogalmam sem volt arról, hogy a földgömbre feszített térképháromszögeknek van egy speciális nevük. Próbáltam körülírni a keresőben, hogy mit is akarok, de persze nem sokra mentem vele. Aztán egy nagyon tudományos földrajzi oldalon rátaláltam a megfelelő szóra, és onnantól már csak ki kellett választanom a nekem legjobban tetsző darabot.
Az iránytű sem volt egyszerű. Mivel ez egy rendkívül finom szerkezet a valóságban is, nem volt helye semmiféle bumfordiságnak. Mindenképpen szükségem volt egy tökéletes rézgyűrűre. Már majdnem feladtam, amikor végre rájöttem, hogy egy rotring ceruza kupakjából le tudom vágni a szükséges darabot. Persze ez egy már használaton kívüli ceruza volt (vagy talán mégsem, de ne mondjátok el senkinek...)
A munka vége felé egy kicsit elragadtattam magam, és beloptam egy kis "mosolyt" a jelenetbe. Fiatal leány koromban nagy rajongója voltam az Indiana Jones filmeknek (igazából még most is az vagyok), és a hanyagul a karosszékre helyezett kalap ennek a rajongásnak a jele.
2013. március 25., hétfő
Kenyerek
Az elmúlt pár hónapban készítettem egy csomó kenyeres kosarat, most egy kicsit nagyobb lélegzetű összeállítás született.
És a nagy hír....
Elküldtem néhány munkámat zsűrizésre az IGMA-hoz.
És akkor most egy kis magyarázat következik. Az IGMA talán a legnagyobb és legátfogóbb nemzetközi miniatűrista szervezet a világon, természetesen USA központtal. Egyszerű tag bárki lehet, akár gyűjtő, akár alkotó az illető, csak be kell fizetnie a tagsági díjat. Viszont Artisan illetve Fellow tagsághoz munkákat kell beküldeni, és elég kemény szempontoknak kell megfelelni. Én egyelőre csak Artisan lehetek (mármint ha sikerül), a Fellow státusz egy következő lépcsőfok. A csomagom már meg is érkezett. Milyen meglepő, hogy egy kisebb vagyon kifizetése után négy nap alatt futotta a távot, amit egyébként egy hónap alatt tesz meg még elsőbbségivel is. Úgy látszik sok pénzzel a vámosok is gyorsabban dolgoznak.
Nem mutatom meg a képeket a beküldött munkákról babonából (meg mert talán valami szabályba is ütközik), csak annyit árulok el, hogy a legnagyobb erősségeim utaztak ki: némi kenyérféle, gyümölcs, torta...
Szurkoljatok nekem, légy szíves! Május 3-4-én lesz a zsűrizés, addig szerintem simán növesztek egy gyomorfekélyt (egy újat). Szerintem életemben nem akartam még ennyire egy elismerést, talán még a diplomámat sem!
Ha sikerül, együtt ünnepelünk itt a blogon.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)







































