Szüret

A kertek még mindig telve vannak gyümölccsel, a színek és formák annyira csodálatosak, hogy állandó témául szolgálnak. Íme  néhány finomság az én "kertemből".

Croissant-ok

Ez egy kis kopott tálca rengeteg friss croissant-nal. A különlegessége ennek a jelenetnek a kicsi lekváros üveg, amit akril rúdból esztergáltam. Tulajdonképpen ez a negyedik próbálkozásom, mivel akril rudat esztergálni elég trükkös dolog. Az akril hajlamos megolvadni bizonyos sebességnél, és nagyon alapos csiszolást igényel, hogy megőrizze az átlátszóságát.

Kávés kalács

Azt hiszem, ebben a kis jelenetben nem is a kalácsé a főszerep, hanem  a kávédarálóé. Nagy kaland volt elkészíteni, különösen a felső részt, aminek a kupoláját végül rézlemezből domborítottam. A tálca is saját "találmány", kartonlapot kereteztem gyurmacsíkkal, amit aztán lefestettem bronz, ezüst és zöld színekből kevert festékkel, majd némileg árnyaltam, főleg a sarkokban.

Fürjek

Találtam a neten egy nagyon inspiráló fotót sült fürjekről. Már csináltam sült csirkét, sült kacsát, talán libát is, de a fürj körülbelül feleakkora, mint egy csirke, szóval elég nagy kihívás. Általában két fotót nyomtatok ki a megmodellezendő dologról, egyet viszonylag nagy méretarányban, amelyen minden részlet gyönyörűen látszik, egyet pedig az aktuális 1:12 léptékben, ahonnan tökéletesen levehetők a méretek.

A fürjek mellé szerettem volna egy nagyon finom megjelenésű húsvillát. Ehhez bükk  és acélrudat használtam. Elkalapáltam az acélrúd végét, és a lapos részből rengeteg csiszolással sikerült kialakítanom a villát. Az utolsó lépés következett, lecsippenteni a kész villát az acélrúdról. És igen, lecsippentés közben a villa kirepült a kezemből, valahová... Azért írom, hogy valahová, mert igazából nem tudom hová, és nem is próbáltam meg kitalálni. Tapasztalatból tudom, hogy ilyen apró holmi után kutatni a munka közben körülöttem lévő káoszban (kevésbé kifinomultak nevezhetik kupinak) teljesen felesleges. De én türelmes és nyugodt vagyok, szóval szemrebbenés nélkül nyúltam a kalapácshoz, és kezdtem az egészet elölről. Az "egyenletem" a húsvillához alant látható.

Tepsik

Gyűlt a fejemben egy csomó jó ötlet, amikhez tepsire volt szükségem. A jó öreg papírhoz nyúltam ismét, és készítettem pár darabot különböző méretben és formában. És tudjátok, mivel töltöttem el a legtöbb időt? Kemény 45 percig tartott, mire sikerült kiszerkesztenem a kis ovális tepsi oldalát. Ez egy nagyon nehéz geometriai feladat, lévén egy ellipszis alapú csonka kúp palástjáról van szó. Nos, ahol az ellipszis szerepel, az már jó nem lehet! Végül csak sikerült megszerkesztenem egy megközelítő palástot, köszönhetően a végre értelmet nyert, az egyetemen eltöltött haladó ábrázoló geometria óráknak.
Ezután következett a szórakoztatóbb rész, megtölteni a tepsiket finomságokkal. Mindegyik garantáltan egészségtelen (talán a halat kivéve), ámde annál finomabb étek. Ebben a melegben egyébként csak így tudom élvezni az ilyenfajta kajákat.

Grillezett finomságok

Ha nyár, akkor grillezés. Bár most olyan hőség van, hogy még a grillezés, vagy akár bármilyen egyéb tevékenység odakint merő kínzás. A gyurma olvadozik a kezemben, de azért én kitartó vagyok. Az agyam is olvadozik, nem sok ép gondolat kószál odabenn, szóval engedjétek meg, hogy inkább csak a képeket mutassam meg.

És itt egy jó étel bizonytéka.

Pizzák

A pizza a család másik nagy kedvence, rögtön a spagetti után. A legnagyobb kihívás a nyúlós sajt előállítása volt, különösen a kivágott szelet szélénél. Gondolom, hogy mindenki ismeri a Technokol Rapid nevű csodaragasztót. Sajnos, nem nagyon tudom használni a minik készítésénél, mivel folyton ragasztószálakat hagy keresztül-kasul az egész munkán, viszont egy kis festékkel összekeverve remek olvadt sajtot lehet belőle csinálni, pont a nyúlósságát kihasználva.
Különböző pizzákat készítettem, cukkiniset, gombásat és paprikásat, a szalámi persze állandó szereplő volt. Naná, hogy született egy kis jelenet is.